DOCE PARES ESKRIMA

Edzések

Helyszín:

1135 Budapest Béke utca 21-29. III. em. (bejárat a Fáy utca felől)

 

Edzések:

Hétfő:

17:30 - 18:30 Xo Training

18:30 - 20:00 ESKRIMA

20:00 - 21:00 Késharc

Szerda:

17:30 - 18:30 Xo Training 

18:30 - 20:00 ESKRIMA

20:00 - 21:00 Filippino boksz

Legújabb videóink


Botharc - Fülöp-szigetek

Youtube csatorna

Tekintsd meg a többi videónkat is youtube csatornánkon:

 

 

 A Fülöp-szigetek, a később királlyá koronázott Fülöp hercegről kapta a nevét. Délkelet-Ázsiában, Kína és Indonézia között elterülő trópusi szigetállam, amely 7107 szigetet foglal magába, ebből kb. 800 lakott, 11 nagyobb szigete az ország területének 96%-át teszi ki. Az ország területének háromnegyede a szigetek ívét követő hegyvidék. Gyakoriak a földrengések és jelentős a vulkáni tevékenység. Legmagasabb pontja: Mount Apo (2954 méter). Főbb folyók: Cagayan, Agusan, Kabacan. Fővárosa a 12 millió lakosú Manila. Hivatalos nyelve: filippínó (tagalog), angol. Beszélt nyelvek: cebuano, ilokano, hiligaynon, bikol, winaray, pampanga, pangasinan, kinaray-a, maranao, maguindanao, tausug.

    

 A Fülöp-szigetek zászlaja az egyetlen a világon, amely megváltoztatja színeinek elrendezését: háború idején a vörös sáv felülre, a kék pedig alulra kerül. Nemzeti mottó: "Maka-Diyos, Maka-kalikasan, Makatao at Makabansa", lefordítva: "Isten, a természet, a nép és az ország szeretetéért"

Cebu a Fülöp-szigetek legnépszerűbb üdülőparadicsoma, nagyszerű lehetőségeket biztosít a tengerpart szerelmeseinek, a búvárkodásra vágyóknak. A várostól mindössze pár lépésnyire hófehér partszakaszok, kristálytiszta víz, pálmafák találhatók. Az ország második legfejlettebb metropolisza Manila után. Barátságos, kedves arcú lakosaiban sokféle vér keveredik, híresek kedvességükről, mosolyukról.

Történelem

 Régészeti és embertani bizonyítékok vannak arra, hogy Palawan-szigeten már ötvenezer éve is élt Homo sapiens. Fülöp-szigetek eredeti lakói a negritók. Az ausztronézek az ázsiai szárazföldről vándoroltak Taiwan szigetére, majd innen érkeztek a Fülöp-szigetekre 6000 éve. Letelepedtek itt, majd innen vándoroltak tovább Indonéziába, Malajziába, jóval később a polinéz szigetvilágba és Madagaszkárra.

   A Fülöp-szigetek kultúrája rokonságban állt Malajzia, Indonézia és az ókori India kultúrájával, népe a IX. század eleje óta kereskedelmi kapcsolatban állt Kínával és Japánnal.

   Az iszlám vallást Malajziából és Indonéziából érkező kereskedők terjesztették el. A XIII. században jelent meg az iszlám a Sulu-szigeteken, azután innen terjedt el Mindanaón, Manila térségét 1565-ben érte el. A muszlim vallásra áttértek közösségeket alapítottak és államokat, melyeknek uralkodóját rádzsának vagy szultánnak hívták. Egyik iszlám állam sem terjesztette ki uralmi területét a teljes szigetvilágra, valamint maradtak autonóm, nem iszlám bennszülött társadalmak, amelyek vezetőit datu-nak vagy apo-nak hívták. Amikor a spanyolok a XVI. században megérkeztek, a szigetvilág becslés szerint 500 000 fős lakosságának többsége barangay néven említett független településeken, vagy néhány ilyen település hálózatában élt.

Ferdinand Magelán
 

  Ferdinand Magellán, spanyolszolgálatban álló portugál felfedező és legénysége 1519. szeptember 20-án indult útjára. Samar szigetét 1521. március 17-én érték el, másnap pedig Homonhon szigetet. Limasawa szigetet 1521. március 28-án fedezték fel, ahol március 31-én először ünnepeltek Húsvétot a Fülöp-szigeteken. Cebu szigetét április 7-én érte el az expedíció, ahol Hurnabon rádzsa békésen fogadta őket, családjával és 700 más cebuival együtt áttért a kereszténységre. Nem sokkal később a Mactan-szigeti csatában Magellán életét vesztette a Lapulapu által vezetett bennszülött harcosok kezétől.

II. Fülöp spanyol király (1527-1598)


A gyarmatosítást II. Fülöp spanyol király (1527-1598) által egymás után küldött expedíciók kezdték meg. Miguel López de Legazpi 1565-ben érkezett Mexikóból és megalapította az első spanyol települést Cebu szigetén. 1571-ben alapította Manilát, ami az új spanyol gyarmat fővárosa lett.

 A spanyol uralom idején egyesítették az előzőleg egymástól független szigeteket és közösségeket, és bevezették a nyugati civilizáció elemeit: törvénykönyvet adtak ki, nyomdát működtettek és bevezették a Gergely naptárt. Fülöp-szigetek Új-Spanyolország része volt 1565-től 1821-ig, de Mexikó függetlenné válása után közvetlenül Madridból kormányozták. A spanyol gyarmati korban számos várost alapítottak, infrastruktúrát építettek ki, új növények termesztését, új állatfajták tenyésztését vezették be, virágzott a kereskedelem. A XVI. Század elejétől a manila galeonok évente egyszer vagy kétszer elhajóztak a mexikói Acapulcóba selymet, fűszert, elefántcsontot és porcelánt vittek Amerikába, a visszaúton pedig ezüstöt hoztak. A spanyol katonák számos bennszülött lázadást levertek. Elhárították a britek, a kínai kalózok, a hollandok és a portugálok fenyegetését. Római katolikus misszionáriusok a lakosság többségét a kereszténységre térítették, számos iskolát, egyetemet és kórházat alapítottak. 1863-ban egy spanyol dekrétum bevezette a közoktatást, ingyenes iskolák kezdtek működni spanyol nyelven.

  José Rizal egy fülöp-szigeteki nacionalista volt, aki Spanyolországban tanult. Ott alapította propaganda mozgalmát. Feladatának tekintette a spanyol kormány informálását a gyarmati közigazgatás jogtalan tetteiről, a szerzetesrendek visszaéléseiről. Az 1880-as és az 1890-es években a propagandisták világossá tették politikai és társadalmi reformok szükségességét. Ebbe beleértették Fülöp-szigetek nagyobb képviseletét Spanyolország törvényhozásában. Amikor kiderült, hogy képtelen jelentős reformokat kieszközölni, Rizal visszatért hazájába és helyben fejtett ki nyomást a reformok érdekében. Rövidesen bebörtönözték, árulásért halálra ítélték és kivégezték 1896. december 30-án.

 Egy évvel korábban a Katipunan nevű, Andrés Bonifacio által vezetett szervezet lázadást robbantott ki. A további események vezetője Emilio Aguinaldo volt. Forradalmi kormányt alakított, bár a spanyol főkormányzó Fernando Primo de Rivera is forradalmat hirdetett 1897. május 17-én. A spanyol-amerikai háború Kubában robbant ki 1898-ban és a Fülöp-szigeteket akkor érte el, amikor George Dewey amerikai hajói vereséget mértek a Manila-öbölben állomásozó spanyol hajókra. Aguinaldo 1898. június 12-én kiáltotta ki a Fülöp-szigetek függetlenségét, és önmagát államfővé nyilvánította. Spanyolország háborús veresége után még rövid időre képes volt erővel helyreállítani hatalmát a Fülöp-szigeteken, míg Kuba (amely névleg függetlenné vált, de külügyeit az Amerikai Egyesült Államok intézte). 1899-ben kiáltották ki az első fülöp-szigeteki köztársaságot Bulacan szigeten, Malolos városban, de ezt később szétszórták az amerikai csapatok. Ezzel kezdődött az Amerikai Egyesült Államok és a fülöp-szigeteki forradalmárok közötti háború. Az Egyesült Államok hivatalosan megállapította az ellenségeskedések befejezését 1901. március 23-án, amikor csapatai fogságba ejtették Aguinaldót. A harcok azonban 1913-ig folytatódtak, milliónyi filippínó életét követelve. Az ország kezdetben terület volt, majd 1935-ben bizonyos önkormányzatot kapott, megalakult a Fülöp-szigetek Közösség. Tervezték, hogy a következő évtizedben kiterjesztik az önkormányzatot, de a végrehajtást felfüggesztették a II. Világháború kitörése miatt. Ennek során Japán megszállta a Fülöp-szigeteket. Japán veresége után az ellenőrzés megoszlott az amerikai csapatok és az 1944-ben és 1945-ben működött fülöp-szigeteki felszabadító mozgalom erői között. Az Amerikai Egyesült Államok 1946. július 4-én ismerte el a Fülöp-szigetek függetlenségét.

   1946 óta az új állam politikai instabilitással küzd. Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején gazdasági fejlődése Japán mögött a második volt Ázsiában. Akkoriban Ferdinand Marcos volt a választott elnök. Félve attól, hogy nem választják meg harmadszorra, 1972. szeptember 21-én kihirdette a hadiállapotot és a rendeleti kormányzást. Ez a lépés csak a politikai instabilitást növelte, kommunista és muszlim felkelők jelentek meg.

    1986 januárjában Marcos elcsalta a választásokat, ami heves tiltakozásokat váltott ki. A választás eredményét mindenki hamisnak tartotta, patthelyzet alakult ki az elnökhöz hű és a lázadó katonák között. A lázadókat támogatták a tüntetők., akik a vezető kormánytagok lemondását követelték. Végül a választások győztesének Corazon Aquinot ismerték el. Ő alkotmányozó gyűlést hívott össze az új alkotmány kidolgozására. Marcos, a családja és leghűbb szövetségesei Hawaii-ra menekültek.

  Az 1986-os események után a demokráciára való visszatérést és a kormányzati reformokat veszélyeztette az állam nagyarányú eladósodása, a kormányzati korrupció, puccskísérletek, a kommunisták felkelése és a muszlim szeparatista mozgalmak. Az 1992-ben megválasztott Fidel V. Ramos kormánya idején a gazdaság virágzott. Azonban 1997-ben a kelet-ázsiai pénzügyi válság megsemmisítette az addigi eredményeket. A következő elnök, Joseph Estrada bukását népi tiltakozás okozta 2001-ben. A jelenlegi elnök Gloria Macapagal-Arroyo, kormánya a korrupció és a választási csalások ellen küzd.

Gloria Macapagal-Arroyo
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Megosztom